Kedves Naplóm!

Elöszőr is nem hiszek a naplóírásban és nem hiszem, hogy jelen pillanatban bárkinek is írom eme sorokat. Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok elkeseredett, boldog vagyok. Természetesen a következő sorok mást sejtetnek, de ez nem reális. A valóságnak megfelelően nem lesz egész és teljesen érthető. Nálam ez így természetes.

Ez a nap is úgy indult mint általában. Felébredtem. Még szerencse! De nem is ez a lényeg. A lényeg a következő: idő elött megöregedett=kora vén. Ennyi. Ez lennék én? Az az ember aki nem ért egyet a manapság normálisnak vett szokásokkal lásd: egy éjszakás kaland, felelőtlenség, cserbenhagyás stb.... Az az ember aki már meg sem tud lepődni ha barátja váratlanul gyermeket szül. A világ felfordult és vele együtt én is. Nem bírom a felfordulást. Émelygek. Hánynom kell. Sokszor.

És ülök a "discoban" ahová az idei tanévben elöszőr vitt le a jó indulat és némi segítő, biztató alkohol, meghallom a " Gyöngy hajú lány " remix verzióját és azt érzem mennem kell. El innen. Haza. GYorsan. Nem nekem való ez már. És csak egyetlen szó zakatol a fejemben szüntelen: K O R A V É N.

viszlát

ui.: just in time= éppen időben

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.